Budapesti hidak kivilágítása - 2. rész
Ahogyan azt a „ Budapesti hidak kivilágítása” cikk első részében említettük, egy hídnak a kivilágítása rengetek pénzbe kerül, ennek okán nem valósult meg a Szabadság-híd kivilágítása 1996-ban.
Egy akkori látványképen láthatjuk, hogy azon a kapuzatokat, valamint az alsó ás felső hosszanti öveket szerették volna kihangsúlyozni. Az építészek azonban nem így gondolták: ők ellenezték a hosszanti övek kiemelését. A laikusok ugyan a hosszanti öveket úgy látták mint egy szimbólum, amely kinyújtott karokkal köti össze Budát és Pestet, a szakmabeliek azt vallották, hogy a fűrészfogszerűen elhelyezkedő Gerber-csuklós rácsos tartók adják a híd valódi értékét. Végül a próbavilágítás az ő véleményük szerint alakult. A rácsos tartókba 35, 70, vagy 150W-os fényvetőket helyeztek el, amelytől azt várták, hogy a változó, fényárnyék jelenség el fogja kápráztatni a hídon átkelőket. Ez azonban távolról igen kevésnek bizonyult.
Kiegészítésként újra felmerült a hosszanti övek kivilágításának a kérdése, amelyet végül félig elfogadtak a szakmabeliek: csak a felső öv kivilágításáról lehetett szó, az is csak olyan módon, hogy a világítás egyre halványabb lesz a kapuzatoktól kiindulva, így a híd két szélén, és a híd közepén szinte teljesen elhalványult. Ez azonban elég érdekes hatást váltott ki: az emberek azt hitték, hogy megint felrobbantották a Szabadság-hídat.
A szakemberek továbbra is azt gondolták, hogy még ez a részleges világítás is sok, amelyre a válasz nem volt más: a probléma csak az, hogy több millió laikus van, míg szakemberből csak néhány ezer. Így végül középen is megtörtént az övek kivilágítása, azonban a szélein továbbra sem. Kompenzációként, a hosszanti övek belső oldalát is megvilágították, így bárhonnan nézzük a hidat, megkaphatjuk a térhatást. A látványos kapuzati felső részeket a hosszanti övek tetejére elhelyezett különböző optikás fémhalogénlámpás fényvetők világítják meg.
A felső hosszanti öv megvilágítása egyértelmű volt, hogy csak vonalas lámpatestekkel történhet. Annak következtében, hogy a tartó T alakú, a vonalzónyi kiemelkedésű felső tartó rész szegélye alá szerelt lámpatestekkel kellett a 700 mm szélességű vertikális síkokat megvilágítani. A világítás során 3 feltételnek kellett teljesülnie : a világításnak a nappali színhatást kellett tükröznie, valamint egyenletesnek és megfelelően erősnek kellet lennie. Továbbá volt még egy dolog: a lámpatestek bele tudjanak olvadni a hídba, így legyenek olyan színűek mint a híd. Ez végül olyan jó lett, hogy az emberek azt hihetik, hogy azok a híd tartozékai.
A vonalas világítás kivitelezése azonban nem volt olyan könnyű, mivel addig csak mini izzós és fénycsöves lámpatestek voltak, ezek viszont nem voltak megfelelőek, mivel az első nagyon nagy teljesítményfelvételt jelentett volna, a másiknak pedig a fényforrása erősen csillogott volna a kivilágított területen. Az utolsó pillanatban jelentek meg a LED-es lámpatestek, így a Szabadság-híd kerülhetett elsőként LED-es kivilágítású híddá. Összesen 654 18 W -os 1640mm-es lámpaest található, amelyeknek pozíciója állítható.
A rácsos tartókat 35, 70 vagy 150 W teljesítményű, káprázáskorlátozással ellátott fényvetők világítják.
A berendezés 894 db lámpatestből áll , az összteljesítménye 40kW.