LED-es csarnokvilágítás - 2.rész

TÉRBELISÉG ÉRZÉKELTETÉSE

A való életben a fennálló cselekedet szabja meg, hogy a fókuszált (irányított) fények, vagy egy diffúz világítás és az éles árnyékok, erős kontúrok biztosítanak hatékonyabb helyzetet. Aki szokott síelni, biztos átélte már, hogy ugyanazon a buckás terepen verőfényben mennyivel könnyebb dolga van, mint amikor eltűnik a nap, leszáll egy kis köd, minden fehér, és a pálya plasztikája teljesen kivehetetlenné válik.

Ezen elvek működnek a mesterséges világítás esetén is. A térbeliség nem kifogástalan érzékeltetése akár veszélyhelyzetet is teremthet.

Fényszín és színvisszaadás

A fény színe a fényforrás spektrális sugárzásától függ. A szabvány a fény színét három csoportba rakja, határaihoz Kelvinben mért korrelált színhőmérséklet-értékeket rendel:

• meleg: 3300 K alatt,
• semleges: 3300–5300 K között,
• hideg: 5300 K felett.

A fényszín meghatározása alkalmazás- és geográfiafüggő. Egyrészről a magasabb megvilágítási szinthez magasabb színhőmérséklet-igény társul, másrészről egyes országok, rendszerint a délebbi, a mienknél melegebb éghajlatú országok preferenciája a hidegebb fényszínek felé tolódott. A csarnokvilágításban általánosan a semleges és a hideg fényszíneket alkalmazzák.

A kellemes közérzet szempontjából nélkülözhetetlen a jó színvisszaadású fényforrások alkalmazása. A színvisszaadási index egy 0 és 100 közötti számérték (R a -érték). Azokban a belső terekben, ahol emberek hosszasan tartózkodnak, előírás, hogy a színvisszaadási index ne legyen 80-nál kisebb. De a szabvány szerint kivételt képeznek a nagy belmagasságú csarnokok. Az alkalmazásokra, tevékenységekre vonatkozó kivételeket és a pontos elvárásokat a szabvány listaszerűen rögzíti.

Vannak egyéb szempontok is, amelyek fontosak, pontosabban fontosak lehetnek. Ilyen példának okáért az ablakokon és felülvilágítókon bejutó természetes fény figyelembe vétele a mesterséges világítás és esetleg annak fényérzékelővel kombinált szabályozórendszerének tervezésekor és a villódzásmentes világítás kialakítása. A villódzás jellegétől és frekvenciájától függően beszélhetünk nyugtalanító élettani hatásokról (pl. fejfájás, szemfáradság), valamint munkavédelmi veszélyekről is (forgó vagy rezgő tárgyak mozgásának, állapotának félreértelmezése a stroboszkóphatás miatt). Ezen hatásokat villódzásmentes világítótestek választásával, valamint a világítótesteknek a három fázis közötti észszerű szétosztásával optimálisan befolyásolhatjuk. A napjainkban sokat látott okostelefonos kamerateszt nem igenalkalmas a jobban és kevésbé villódzó LED-es világítótestek közötti különbségtételre. Ez minimum olyannyira teszteli a telefont, mint magát a világítótestet. A LED-es világítótestek és fényforrások egyszerű és semmiképpen sem számszerűsíthető eredményt adó tesztjére alkalmazható még a „ceruzateszt” is, amire az alábbi kép szemléltet példát.

A stroboszkóphatás egyszerű vizualizációja.

Világítótestek kiválasztása

A világítástervezés és a világítótestek kiválasztása egymáshoz kapcsolódó optimalizációs feladatok, ahol műszaki, karbantartás-tervezési és költségvetési faktorok hasonlóképpen figyelembe veendők.

A fő műszaki paraméterek, melyeket számításba veszünk, a következők:

• Fotometriai és optikai adatok

Kezdeti összfényáram, sugárzási szög (forgásszimmetrikus eloszlás esetén

értelmezhető egy számértékkel), fényeloszlás (világítástervezéshez ULD, LDT,

IES fájl), korrelált színhőmérséklet, színvisszaadási index, fényáramtartás

(táblázat, grafikon, vagy az LxBy, pl. L70B50 értéke), fényhasznosítás

• Villamos adatok

Névleges hálózati feszültség, felvett villamos teljesítmény, fényáram-

szabályozhatóság

• Megbízhatósági adatok

Működési hőmérséklet-tartomány, élettartam és definíciója (fényáramtartás,

működtető elektronika, azaz a driver), garancia időtartama és műszaki feltételei

• Mechanikai adatok

IP védettség, IK védettség, méret, tömeg, ház, búra, optika anyaga (a környezeti

hatások miatt fontos), rögzítés módja.

Fentiek figyelembevétele mellett, a világítási feladatnak megfelelően különböző formájú

világítótestek közül választhatunk, az alábbi képek különböző megjelenést mutatnak be.

A lineáris világítótestek többnyire nem forgásszimmetrikus fényeloszlásúak. Hozzáillő

optika és elrendezés választásával jól alkalmazhatók raktári és áruházi polcok közötti tér

megvilágítására, míg egyenletes vertikális megvilágítást is lehetővé tesznek.